Halálos légszennyezés
Mintegy 3,5 millióan halnak meg évente a légszennyezés következtében világszerte - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből.
FüstForrás: pixabay.com
Az OECD tanulmánya szerint a légkörbe jutó szennyező anyagok mintegy 50 százalékáért a közúti közlekedés felelős. Ennek túlnyomó részét, 90 százalékát a dízelüzemű járművek bocsátják ki.
Ugyanakkor az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Svájc kivételével minden OECD-tagország kevesebb adót vet ki a dízel üzemanyagra mint a benzinre - hívják fel a figyelmet a tanulmányban. Rámutatnak: erre nincs megfelelő környezetvédelmi magyarázat, mivel a dízelüzemű járművek több szén-dioxidot bocsátanak ki literenként, mint a benzinnel működők, továbbá a dízelből több szálló por és nitrogén-dioxid kerül a levegőbe, amik a szervezetbe kerülve többek között tüdőrákot, asztmát, szívproblémákat okozhatnak.
| Sőt, egy korábbi kutatás szerint a légszennyezés kisgyerekek szervezetében tanulási képességet befolyásoló genetikai elváltozást is okozhat. Azt gondolnánk, a legnagyobb probléma Kínában van, ahol 2025-re a tüdőrákos betegek száma az egymillió főt is elérheti. Pedig a légszennyezés okozta betegségek sűrű előfordulása az összes fejlett ipari ország esetében kimutatható. Egy tanulmányban még azt is kiszámolták, hogy 5 évvel ezelőtt "mennyibe került" a tüdőrák az Európai Unió országainak. |
Az újonnan gyártott járművekre vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási előírások jóval szigorúbbak, mint korábban, azonban sokkal több dízelüzemű autót is gyártanak, ami további légszennyezéshez vezet. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az autógyártók által közölt kibocsátási adatokat teszt üzemmódban rögzítették, ami nagyban alatta marad a járművek valós használata során történő kibocsátásának.
A tanulmány készítői több ajánlást fogalmaznak meg a légszennyezés visszaszorítására a kormányzati szereplők számára. Így például a jogszabályalkotók felhagyhatnának a dízelüzemű autók előnyben részesítésével a benzinnel működőkkel szemben, továbbá szigorúbban szabályozhatnák a tesztkörnyezetnek a valós használathoz való igazodását az autógyártók kibocsátás-mérése során.
| 2013-ban, a The Lancet tudományos lapban publikált tanulmányban az edinburgh-i egyetem kutatói a finom porok mellett még négy levegőszennyezőt – a szénmonoxidot, a kéndioxidot, a nitrogéndioxidot és az ózont - is vizsgálva bebizonyították, hogy ezek nagyobb koncentrációban – például, ha már szmogról beszélhetünk – súlyos szívpanaszokat, sőt, 2-3 százalékban halálos szívelégtelenséget okozhatnak. A tiszta levegő 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, valamint tizenegyféle más gázt ás vegyületet tartalmaz. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogénoxid tartalma az ideális 0,000002 százalék felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, amely asztmát okozhat. A gépjárművek szénhidrogéneket és szénmonoxidot, valamint szálló port bocsájtanak ki, ami súlyos hatással van az emberi egészségre. A WHO szerint évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. Erről azonban szó sincs, sőt, a Világbank számítása szerint az elmúlt tíz évben 40 százalékkal nőtt a gépjárművek száma. |
