2030-ra minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie az Európai Unióban!
Minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ra az Európai Unióban, emellett csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását az Európai Bizottság (EB) kedden bemutatott stratégiája értelmében.
A műanyaghulladékra vonatkozó első európai stratégia brüsszeli ismertetésekor kiemelték: erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett, és ha Európa vezető szerepet vállal az átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre.
Közleményében az EB rámutatott, az új stratégia keretében "a vállalkozások javára fogják fordítani az újrafeldolgozást, csökkentik a műanyaghulladék mennyiségét, megszüntetik a tengeri hulladéklerakást, ösztönzik a beruházásokat és az innovációt, továbbá világszintű változásokat idéznek elő".
A tervezett szabályok javítják majd az újrahasználhatóságot és növelik a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Ehhez nagyobb feldolgozó létesítményekre és a hulladék hatékonyabb gyűjtésére, szétválogatására lesz szükség, ami begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval mérsékli a költségeket.
Mint írták, az uniós előírások nyomán több tagországban visszaszorult a műanyag zacskók használata (legutóbb Görögország lépett, előtte többek közt Brüsszelben, és Franciországban is bevezettek egy csomagolóanyagok visszaszorítását célzó rendeletet), az új szabályozás megalkotásakor ennek mintájára más, egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni. A brüsszeli testület emellett közölte, korlátozásokat terveznek a mikroműanyagok használatára, ugyanis a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen.
Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok. Egy, a mikroműanyagokkal kapcsolatos kutatás eredményeiről itt olvashat. |
A bizottság rendeletet készül elfogadni arról, hogy a hajókon keletkező, valamint a tengeren begyűjtött hulladékot megfelelő feldolgozás céljából vissza kell szállítani a szárazföldre.
"Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben" - jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke. (Olaszországban már meg is kongatták a vészharangokat, ott ugyanis már most minden, a tengerből kifogott három kilogramm halra egy kilogrammnyi műanyag hulladék jut).
"Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad" - tette hozzá.
Európában évente mintegy 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30 százalékát hasznosítják újra. A tengerparti hulladék 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A műanyaghulladék nagyjából kétharmada csomagolóanyag.
Az Európai Bizottság még idén konkrét javaslatot fog előterjeszteni az új szabályozásra, amelyet az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia.
A bejelentésben nem volt szó Günther Oettinger uniós költségvetési biztos előző heti felvetéséről, miszerint a bizottság úgynevezett műanyagadót vezetne be az EU saját erőforrásainak bővítése, illetve a tengerek védelme érdekében.