Égi városok, függőleges farmok
A légszennyezésre az égig érő városok, a túlnépesedés miatti élelmiszerhiányra a vertikális farmok jelenthetnek megoldást? Vajön ésszerűek, kivitelezhetőek ezek a megoldások, vagy megmaradnak utópisztikus elképzeléseknek?
Kertek, csatornák, vertikális farmok a Shanghai koncepcióban.Forrás: www.flickr.com
Város az égben
Napjainkban a nagyvárosok zajosak, szmogosak és zsúfoltak. A légszennyezés következtében különböző légúti betegségek alakulhatnak ki, még a zaj alvászavarhoz, stresszhez, hosszabb távon pedig halláskárosodáshoz vezethet. Bár vannak a városokban parkok és különböző zöld övezetek, melyek mint kis oázisok kínálják a békét és nyugalmat, viszont ezek sem biztosítanak teljesen tiszta levegőt és csendet.
Egy londoni építész, Tsvetan Toshkov a "City in the sky" (Város az égben) nevet viselő tervét kínálja e problémák lehetséges kezelésére. Toshkov és számos más építész a Megatropolisz projektre kapott meghívás keretében mutatták be víziójukat a jövőbeli Londonnal kapcsolatban. A "Város az égben" azért érdekes mivel utópisztikus képet mutat egy olyan nagyvárosról, amely élhető, tele van fákkal, virágokkal sőt még kis tavakkal is. Toshkov-ot a lótusz virág inspirálta, melynek szimbolikája kitartást és optimizmust sugall.
Azt is megfontolandó ugyanakkor, hogy mérnökök egy csoportja szerint az építmény nem megvalósítható, további kritika pedig, hogy az „égi város” nem oldaná meg a problémát, a szennyezés ott maradna, ahol van, csak mi menekülnénk el a saját tetteink következményei elől.
Vertikális farmok
A következő 50 évben várhatóan további 3 milliárd emberrel növekszik a Föld népessége, így egyre esélytelenebb az emberiség megfelelő ellátása élelemmel. A megoldást ebben az esetben is felfelé keresgélik. Svédországban Linköping város közelében készülőben van a híres Plantagon Greenhouse első Vertikális Farmja. Az új centrum lesz annak a kutatásnak a fő motívuma, amelyet a városi mezőgazdaság témájában folytatnak. A működési elvet a gyakorlatban még nem ismerjük, ez idáig csak a tervek járták be a világsajtót, Svédország az első olyan ország, amelyik vállalkozott a kivitelezésre, de Szingapúr is egyre elkötelezettebb a megoldás mellett. Utóbbi piciny városállam lévén, nem rendelkezik akkora termőfölddel, hogy elláthassa lakosságát, így minden élelmiszert a városhatáron túlról kénytelen beszállíttatni. Ez amellett, hogy igen drága, a szállítás miatt még jelentős CO2 kibocsátással is jár.
Mindezen főbb okok késztették arra Lee Sing Kong professzort, hogy a gyakorlatba is megpróbálja átültetni a vertikális farm ötletét, azonban a megvalósítást a várható energiaigény eddig felülírta. Hagyományos energiaellátással túl drága lenne egy ilyen épületet üzemeltetni, és így növényeket termeszteni, egyébként is csak akkor lehetne egy épület környezetbarát, ha saját maga állítaná elő saját maga összes energiáját. Utóbbi egyelőre nagyon komoly kihívás.
7 milliárd ember - 7 milliárd gyomor
De hogyan gondolkodik minderről Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora, aki elsőként álmodta meg a vertikális farmokat? Kiindulási pontja a túlnépesedés volt. Több mint 7 milliárd ember él a földön, a rendelkezésünkre álló termőföldek így már nem elégítik ki a szükségleteket, ezért újabb erdőket irtunk ki, hogy még nagyobb földeket tudjunk kialakítani. Ez nyilvánvalóan nem mutat a fenntarthatóság irányába, ezért a vertikálisan építkező helykímélő gazdálkodás jelenthet egyedüli megoldást.
Égbetörő üvegházak - hogyan működnének?
Despommier elképzelése a passzív módon működő, teljesen üvegfalú emeletes házakról szól, amelyben szintenként más-más zöldségek megtermelése és betakarítása válna lehetővé. A tervek szerint ezek a szintenkénti eltérő növényekre alapozó termesztések a hulladékok által termelt biogázzal energiát is termelnének. A fogyasztásra alkalmatlan növényi részek egyik fele az elektromos ellátást, a másik fele a trágyázást szolgálná. Virágföld helyett pedig speciális „kavicsokat” használnának. A vertikális gazdálkodás kigondolója nagyobb városokban képzeli el építményeit: becslései szerint egy ilyen épülettel 20-40 ezer négyzetméter termőföld menthető meg. Az még a jövő zenéje, hogy a gyakorlatban megállják-e ezek a különös építmények a helyüket, vagy pedig (szó szerint) más irányvonalat kell követni a fenntartható fejlődés érdekében.
Fotó forrása: Vertikális farm koncepció, Sanghai / flickr
