Amerika a magyar csapvizet támadja?
Az Egyesült Államok Járványügyi Hivatala (CDC) lesújtó képet fest Magyarországról az ideutazók számára. A csapvíz rossz minősége mellett a Hepatitis és a veszettség fertőzés veszélyeire is felhívja a figyelmet.
Fővárosi Vízművek, 80 ezer köbméter ivóvíz befogadására alkalmas, félig töltött Gruber tározója a Gellért hegy alattForrás: MTI
Szerző: Beliczay László
Csalóka térkép: Magyarország pirosbanForrás: i.imgur.com
CDC jelentés részlete - MagyarországForrás: wwwnc.cdc.gov
CDC jelentés részlete - MagyarországForrás: wwwnc.cdc.gov
Összehasonlítás (forrásoldal: CDC)
Összehasonlítás: V4-ek (forrásoldal: CDC)
Veszettség: Pennsylvania (2016)Forrás: pataxidermist.org
Idén nyáron újabb cikkek hivatkoztak az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) honlapján szereplő 2014-es információra, mely szerint a magyar csapvíz nem biztonságos. A hírre a magyar sajtó és az illetékes szervek is felfigyeltek.
| A CDC eredetileg 2014-ben publikált értékelése az elmúlt években tovagyűrűzött a neten: Az online rémhírterjesztés teljes arzenáljában találunk félrevezető víztérképeket (például az imgur-on), közösségi média- és fórumbejegyzéseket (például a redditen többek közt itt és itt), kisebb nagyobb webhelyek és hírportálok cikkeit (utóbbiak között számos oldal az ivóvízről tájékoztatja az utazókat). Ezek közül is kiemelendő a 12 millió facebook követővel rendelkező DailyMail egyik írása, melynek infografikájában eredetileg Magyarország (és Szlovákia) is a fogyasztásra nem javasolt országok térképén szerepelt. Egészen addig, míg a magyar és szlovák nagykövetség jelezte számukra, hogy az ivóvíz tökéletesen megfelel az uniós direktívának, és szigorú szabályozás mellett felügyelik a csapvíz minőségét is. Ekkor egy "viszonylagos" helyreigazítás történt: Egyrészt bekerült ez a szöveg a cikk aljába: "Since publishing this article, we were sent counter statements by the embassies of Hungary and Slovakia stating: ‘Hungarian and Slovakian standards are in full compliance with the EU’s Drinking Water Directive and tap water is regularly tested against strict hygienic standards to produce highest quality drinking water.", másrészt módosult mindkét térkép. Így Magyarország a biztonságos országok közé utólagosan bár felkerült (egyébként megnevezés nélkül, akárcsak Szlovákia), a nem biztonságos kategóriában továbbra is szerepel ("Hungry"-ként). |
Csalóka térkép: Magyarország pirosbanForrás: i.imgur.com
A mostani vádakra elsőként a Magyar Víziközmű Szövetség reagált. A MaVíz közleményében azt írja, a CDC víztérképe "több országra vonatkozóan sem fedi a valóságot, és nem minden esetben tartalmaz hiteles információkat". (A CDC térképe szerint tulajdonképpen a volt Szovjetunió területén található összes országban veszélyes csapvizet inni.) Emellett hangsúlyozzák, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak, minőségét tekintve pedig kiemelendő, hogy hazánkban a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A közlemény rávilágít arra a tényre is, hogy számos Nyugat-Európai országgal ellentétben hazánkban a csapvíz íze jobb, ásványi anyag tartalma pedig magasabb, turisták számára is mindenféle egészségügyi kockázat nélkül, bátran fogyasztható. "A víziközmű szolgáltatók szigorú kritériumok alapján, napi szinten ellenőrzik az általuk szolgáltatott, hálózatba bocsátott ivóvizet".
| A témával számos hazai hírportál is foglalkozott: a Világgazdaság például az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is megszólaltatta, mely kérdéseikre azt válaszolta, "mikrobiológiai szempontból a víz minden magyarországi településen fogyasztható. Kémiai szempontból korábban elsősorban a geológiai eredetű arzén okozott az ország egyes területein problémát. Ma is 29 olyan település van hazánkban, ahol a vízben lévő magas arzéntartalom miatt nem javasolják a víz fogyasztását – itt átmeneti ivóvízellátás keretében a vízszolgáltató biztosítja a lakosság megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátását, például konténeres víztisztítóval, vagy vízkiadó helyet alakítanak ki, esetleg a vízmű kútjaiból ivóvízvételi helyet biztosítanak. Előfordul, hogy palackos vagy zacskós formában kapja a lakosság az ivóvizet, de a lajtos kocsis vízosztás is lehetséges". A Világgazdaság szerint az elmúlt évtizedben még közel 1,5 millió lakos fogyasztott magas arzéntartalmú vizet, az érintettek száma viszont 2014-re már 400 ezer főre csökkent.
Bizonyos településeken tehát külön intézkedést igényel az ivóvízminőség további javítása, de hogy bármely ország minden egyes szeglete - a falvaktól a városokig - azonos minőséget produkáljon, az lehetetlenség, hiszen a csapvízet egyebek mellett a lakóépületekben található vízvezetékrendszerek minősége és milyensége is befolyásolhatja. - Erre világít rá a HVG cikke, mely szerint még mindig sok olyan, 30 évnél idősebb lakóépület található hazánkban, ahol az eredeti ólomcsövek nem lettek cserélve, így azokból oldódhatnak ki nehézfémek, amennyiben a csöveken belül nem rakódott fel a a nehézfém-kioldódást gátló vízkőréteg. A régi háztalujdonosok számára - nagyon helyesen - javasolják is a felülvizsgálatot. |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is megtette a szükséges diplomáciai lépéseket az amerikai hatóságok felé annak érdekében, hogy tisztázásra kerüljenek a téves információk. A Washingtoni Nagykövetség soron kívül egyeztetett a CDC illetékeseivel. Közleményükben nyomatékosítják, hogy a magyarországi csapvíz biztonságos, tiszta, egészséges, megfelelősége a vízminőségi paraméter tekintetében 95% feletti, mely a turizmus szempontjából az ország egyik erőssége, emellett hivatkoznak az ÁNTSZ 2015 évi felmérésére, mely szerint a víz általános megfelelési aránya 97,7%-volt, figyelembe véve egyúttal az egészségre kockázatot nem jelentő paramétereket is.
A CDC honlapján változásnak azonban eddig semmi jele.
De mégis milyen adatokra támaszkodott az Amerikai Járványügyi Hivatal?
Mint utólag kiderült - legalábbis a CDC ezzel magyarázta jelentésének tartalmát a külügy felé - a vízminőségre vonatkozó egységes szabványok hiányában az ENSZ Humán Fejlettségi Mutatója (HDI) alapján készítették el ajánlásukat. Ez röviden annyit tesz, hogy az ivóvíz minőségére valójában egyetlen paraméter sem vonatkozik: Merthogy olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például az adott ország GDP-je, vagy a születéskor várható élettartam. Abban biztosak lehetünk, hogy ez a modell például egy szegény, vízhiányos afrikai ország esetében helytálló eredményeket szolgáltathat (íme egy példa), azonban ne felejtsük el, hogy hazánk esetében egy olyan uniós tagországról beszélünk, mely nemzetközi összehasonlításban is jelentős ivóvízbázis felett diszponál (köszönhetően a Kárpát-medence hidrogeológiai körülményeinek), és eme stratégiai előnyét igyekezettel is van kihangúlyozni, elsősorban a turizmust érintő kommunikációjában.
Magyarországon a majom- és denevérhús fogyasztása nem ajánlott…
A hírdömping láttán tüzetesebben is átvizsgáltam a Magyarországra vonatkozó CDC ajánlást, több más ország jelentésével együtt.
Amint az a képen is látható, a magyarországi adatlap második bekezédésénél (a legtöbb utazónak erősen ajánlott vakcináknál) azonnal egy A-típusos hepatitis riogatás fogadott ("CDC recommends this vaccine because you can get hepatitis A through contaminated food or water in Hungary, regardless of where you are eating or staying."), mely alatt (néhány utazónak ajánlott résznél) ott figyel a hepatitis-B infekciónak, valamint a veszettségnek a veszélye. - Ez utóbbi valószínűsíthetően a majom és denevérhús fogyasztáshoz kapcsolódik (mint potenciális hordozókhoz), lévén, hogy az "Eat and drink safely" résznél mindkettő szerepel, mint kerülendő ételek…
CDC jelentés részlete - MagyarországForrás: wwwnc.cdc.gov
CDC jelentés részlete - MagyarországForrás: wwwnc.cdc.gov
A majomhús kapcsán Indiana Jones és a végzet temploma című film vacsorajelenete, azon belül is az ominózus majomagyvelős fogás villant be, így reflexszerűen Indiára kattintottam (lévén, hogy a filmben szereplő Pankoti palotát nem tartalmazza a lista...). Áttekintettem továbbá Ukrajna adatlapját (ahol az ivóvíz számos helyen még napjainkban is ihatatlan, és a veszettség valóban létező probléma); a szomszédos Ausztriát; V4 partnerünket, Lengyelországot; valamint egy - finoman fogalmazva is elmaradott - afrikai országot, Szomáliát. Az egészségügyi oltásokat, valamint az étel- ital fogyasztási javaslatokat vetettem össze. - Mivel ez utóbbinál viszonylag sok információ szerepel, az azonos adatlapi részeket egy szóval vagy rövid kifejezéssel rövidítettem a most következő táblázatban (ez a lehetőség azért volt adott, mert a CDC számos ország esetében láthatóan a copy-paste technikát alkalmazta...).
Bár Magyarország kapcsán maláriát, tífuszt, kolerát, és sárgalázat még épp nem vizionál a CDC, az oltásoknál javasolt Hepatitis A és B, illetve a veszettség, valamint az ételek és italok szekció tartalma ("majomhúsos" adatlap) teljes mértékben megegyezik a Szomáliáról szóló jelentéssel...
Összehasonlítás (forrásoldal: CDC)
Ezekután kíváncsi lettem, hogy a V4-ek esetében milyen eredményre jutott a szervezet, íme:
Összehasonlítás: V4-ek (forrásoldal: CDC)
Magyarország mellett Szlovákia is "majomhúsos" adatlapot kapott, míg Lengyelország és Csehország "dícséretben" részesült, azaz ők megfelelnek az Egyesült Államok elvárásainak, mármint ami az ivóvíz- és élelmiszerbiztonságot illeti ("Food and water standards in Poland are similar to those in the United States. Most travelers do not need to take special food or water precautions beyond what they normally do at home."). - Ebből a mondatból viszont az cseng vissza, hogy a szervezet valótlant állított a külügynek, amikor a jelentés elkészítésében az ENSZ-re hivatkozott: ha a vízminőségre vonatkozóan mégiscsak létezik valamiféle egységes szabvány, akkor azért, ha pedig nem létezik, és valóban a HDI mutatója alapján állapították meg eredményeiket, akkor pedig azért.
Ismét megvizsgálva az elsőre azonosnak tűnő adatlapokat, ráleltem még egy különbségre: A V4-ek közül Magyarország esetében a veszettséget "szofisztikáltabban" mutatja be a CDC, utalva minden lehetséges hordozóra, így denevérekre, kutyákra és lényegében bármilyen emlősállatra. - Ami természetesen szintén nem fedi a valóságot. Mint arról a NÉBIH oldalán is olvashatunk, bár a betegség világszerte előfordul, Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma."Hazánkban a 90-es években még több száz veszett állatot találtak évente, 2015-ben már klasszikus veszettség eset nem fordult elő, és 2016-ban is csak egy esetben mutatták ki a vírust." A Közép-Európai régió országai közül viszont Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket. - Ennek hatása pedig Magyarországon egyértelműen tapasztalható: Például a 2016-ban Szerencs környékén talált veszett róka Lengyelországból érkezett (amint arról a Magyar Hírlap írt), de nagyon is elképzelhető, hogy az ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében észlelt két legutóbbi eset is bekóborolt állatnak tudható be: Március elején egy veszett rókát találtak, két héttel később - szintén Bekecsen - két kecskében mutatták ki a vírust.
Mivel a veszettség kapcsán egy hosszabb hangvételű írással készülünk, gondoltam, itt elengedem a témát, ám végül győzött a kíváncsiság, úgyhogy rákerestem az USA-ra: Mivel a CDC listáján amerikai városok nem szerepelnek, olyan államot kerestem a neten, mely nagyságrendileg Magyarország méretéhez hasonló, és a veszettség kapcsán szolgáltat is magáról nyilvános információt. Ilyen Pennsylvania, mely 119 283 km²-ével megközelítőleg 25%-al nagyobb hazánknál. A 33. legnagyobb államról tudni kell, hogy a bruttó állami termékét tekintve hatodik az USA-n belül (2008), gazdasága világviszonylatban a 18. helyen áll, munkanélküliségi rátája 2010 januárjában 8,8% volt, úgyhogy nyugat-európai mércével mérve is gazdagnak tekinthető térségről beszélünk. Ha mindebből arra következtetnénk, hogy a veszettség kapcsán a magyarországinál sokkalta jobb eredményeket, vagy legalábbis hasonló előfordulási számokat mutat fel - figyelembe véve a területi arányokat is (azaz évente maximum néhány esetet regisztrálnak) -, akkor nagyot tévedünk. Íme a valóság:
Veszettség: Pennsylvania (2016)Forrás: pataxidermist.org
A CDC tájékoztatását értékelhetjük hazugnak, egyoldalúnak, vagy éppen némely országra vonatkozóan túlzottan "óvatosnak"... A kialakult helyzetben az amerikai hivatal felelőssége minimum annyi, hogy három év alatt sem volt képes tartalmait korrigálni. Ily módon továbbra is terjedhetnek az országimázst romboló - így a turizmus számára is kártékony - álhírek, melyek olvasók tömegeit vezetik meg azáltal, hogy egy hivatalos szerv téves jelentésére hivatkoznak. Érdekes egybeesés például, hogy a 2014-ben kikerült jelentés (a Magyarországon rendezett férfi vízilabda EB előtt lett közzétéve) idén a vizes VB előtt pörgött fel újra a neten.
