A vízszennyezés ára
A vízszennyezés egyre nagyobb probléma világszerte, amely nem csak a környezetet, de a mi egészségünket is veszélyezteti. Habár léteznek már igen innovatív megoldási javaslatok, a kérdés nagyrészt még megoldatlan.
VízszennyezésForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Anjali aisha
A szennyezett víz évi 15 millió kisgyermek halálát okozza
Talán már közhelynek számít, de mégis nagy igazság, hogy a víz az egyik legnagyobb kincsünk, mégis többnyire felelőtlenül pazaroljuk és szennyezzük. Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában, Kínában, Indiában, Oroszországban és az Egyesült Államokban a legnagyobb mértékű a vízpazarlás. Ehhez járul hozzá a kezeletlen ipari hulladék és a szennyvíz beleürítése a természetes vizekbe. A felsorolt emberi tevékenységek következtében a vízhiány és -szennyezés mára az egyik legsürgetőbb környezetvédelmi problémává vált.
A szennyezett víz világszerte 1,2 milliárd ember egészségét károsítja, és évente 15 millió ötévesnél fiatalabb gyermek halálát okozza, főként a fejlődő országokban. Évente sok százmillió tonna nehézfém, növényvédőszer és savak, foszfátok, sugárzó anyagok tömege jut vizeinkbe. A szennyezett víztől elhullott fókák egyikéből százötvenféle mérget mutattak ki…
A világnak sajnos szinte minden állóvize, folyója szennyezett. Egyik korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ukrajnai csapvíz lényegében ihatatlan. A Greenpeace szakértői megállapították, hogy a Dnyeperben például lényegében szennyvíz folyik, a nehézfémek, az olaj, a vegyi anyagok következtében a folyó életveszélyesen fertőzött, a káros anyagok a megengedett határértékek ötszörösét is felülmúlják. Közben ez a folyó lenne hivatott biztosítani a 2,6 milliós ukrán főváros, Kijev ivóvízellátását.
Kínában nagyon elfajult a helyzet
Az egyik legsúlyosabb helyzet azonban Kínában, a világ második legnagyobb gazdasági hatalmában alakult ki: az évente elkészített környezetvédelmi jelentés a „látványosabb” légszennyezés mellett a vizek állapotáról sem fest túl bíztató képet. Az állami óceánhivatal márciusi jelentése alapján Kína tengerpartjánál a vizek egyre súlyosabban szennyezettek, tavaly egyes helyeken több mint 50 százalékkal nőtt a szennyezett terület 2011-hez képest. A legrosszabb állapotban lévő területek nagysága 68 ezer négyzetkilométer, 24 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy Kína part menti vizeinek jelentős részén nem ajánlatos az úszás, a haltenyésztés, de a területek kikötőépítésére és más ipari célokra sem javasoltak.
A közlemény beszámol arról is, hogy a tengervízbe engedett szennyező anyagok mennyisége meghaladta a 17 millió tonnát 72 megfigyelt folyóban. Ebből 46 ezer tonna volt nehézfém, de 93 ezer tonna olaj is jutott a tengerbe. A szemét 80 százaléka műanyag hulladék formájában került a vízbe. Szemléletes még, hogy az észak-kínai Pohai-tenger partvidékének 80 százalékát gyárak borítják, vagy építkezések folynak rajta, s mindössze öt százaléka maradt meg természetes állapotában. A jelentés szerzői felhívják a figyelmet arra is, hogy a talajszennyezés is egyre nagyobb károkat okoz a tengeri környezetben, különösen a Jangce és a Gyöngy folyó deltáiban. Ezek ugyanis kiugróan népes, nagy ipari központok.
Kínában egyre többet foglalkoztatják a környezetvédelmi kérdések a lakosságot és a médiát, ezért az ország vezetése is rendre azt hangoztatja, hogy gazdasági modellváltással igyekszik a környezetet megóvni, ahogyan erről egyik korábbi cikkünkben írtunk. Ugyanakkor a környezetszennyezésből származó gazdasági kár sem elhanyagolható szempont: a GDP-arányos közvetlen veszteséget 3,5 százalékra becsülték 2010-ben.
A vízi élővilág is nagy károkat szenved el
Az algatelepek és a halak pusztulása világszerte növekszik, amin sajnos nem is lehet csodálkozni, hiszen évente összesen 2,6 millió tonna nitrát, 2,5 millió tonna cink és 370 ezer tonna ólom, illetve 7 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengerekbe és az óceánokba. A legtöbb országban egyébként is úgy használják a tengert, mintha szennyvízcsatorna volna. Afrika tengerparti városai például évente több százmillió liter szennyvizet és ipari szemetet bocsátanak a tengerbe. Várhatóan ez nem fog változni a jövőben sem, hiszen az afrikai országok képtelenek fedezni a szennyvizeket kezelő berendezések árát. Amikor azonban szennyvizet, műtrágyát és egyéb "tápláló" anyagokat öntenek a tengerbe, a tengeri gyom és alga gombamód elszaporodik, és elszívja a halak elől az életben maradáshoz szükséges levegőt, amely a tengerek eutrofizációjához, holt vízzé válásához vezethet.
Vízszennyezés Magyarországon
Magyarország felszíni folyóvizeinek 95%-a a határainkon túlról érkezik erősen szennyezetten. A Tiszán 2000 februárjában ciánszennyeződés okozott a becslések szerint mintegy kétmilliárd forintos kárt az élővilágban, akkor földcsuszamlás miatt egy román-ausztrál vállalat derítőjéből jutott ciánvegyület a Lápos, majd a Szamos folyón át a vízbe. Ugyancsak 2000-ben szintén romániai eredetű nehézfém-szennyeződés vonult le a Tiszán, akkor is árhullám közepette, így csak kisebb károk keletkeztek, ahogyan 2008-ban is.
Az ásott kutakból hozzáférhető talajvíz ma hazánkban lényegében sehol sem iható, ugyanis az első vízadó réteg teljesen elszennyeződött. Emellett 371 magyar településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja az EU által meghatározott értéknél. Ezen a helyzeten 2009 végéig kellett volna változtatnunk, de nem ment. Magyarország inkább 3 éves halasztást kért az Európai Bizottságtól. Kérdés, hogy a türelmi idő lejártával, mennyire sikerült mérsékelni ezt a számot.
