4 zseniális zöld innovátor

Magazin

2015/07/07


Naponta számtalan innováció születik, de ezek nem mindegyikéről mondható el, hogy használna a természetnek. A következőkben olyan innovátorokat és zöld találmányaikat mutatunk be, melyek nemcsak felhívják a figyelmet a környezet védelmére, de hatékony megoldásokat is kínálnak az egyes problémákra.

A leghíresebb szemetesember
Bizonyára kevesen vannak, akik nem hallottak még Tom Szakyról, a magyar származású zöld innovátorról, aki gilisztatrágyával kezdte hulladékhasznosító pályafutását. A feltaláló családja a csernobili katasztrófa után emigrált Magyarországról Kanadába, a fiatalember a Princetonon tanult pszichológiát és közgazdaságtant, majd otthagyta az egyetemet, hogy figyelmét teljes egészében cégére, a TerraCycle-re fordíthassa.

Történetéből úgy tűnik, nemcsak kísérletező elme, de nyitott az először talán kissé furcsának tűnő ötletekre is: a gilisztatrágya hasznosításának gondolata például akkor ütött szöget a fejébe, amikor egy barátjától megtudta, hogy az gilisztákat tart otthon, háztartási hulladékkal eteti őket, hogy aztán az ürülékükkel – ami végülis nem más, mint komposzt – táplálja az általa termesztett marihuanát.

Tom Szakynak több se kellett, 20 ezer dollárt fektetett a termékbe, melyet egy darabig az út szélén, autójából árult a helyi kertészeknek, használt üdítősdobozokban. 2004-től a dobozos komposzt már a nagyobb amerikai áruházakban is kapható volt, például a Target és a Wal-Mart polcain.

A vállalkozó ezután többfajta hulladékkal bővítette a repertoárt, többnyire csupa olyasmivel, amit újrahasznosítani másnak eszébe sem jutna: használt pelenka, rágógumi, cigarettacsik és csipszeszacskó nyerhet új életet jól megszervezett rendszerükön belül. Időről időre indítanak olyan programokat, melyek keretében akár mi is beküldhetjük a csomagolásokat, melyekből aztán különböző használati tárgyakat készülnek, például táska, nesszeszer, virágcserép.

19 éves mérnök az óceánokért
Boyan Slat, a holland egyetemista sem kevésbé kreatív elme, találmányáról már korábban is írtunk. A fiatal diák mérnöknek tanul, szabadidejében búvárkodik és az óceánok megtisztításán gondolkodik, ehhez kapcsolódó ötletével pedig világhírre tett szert. Találmánya, melyet egy görögországi nyaralása ihletett, az óceánok áramlataiból merné ki a szemetet – azokról a helyekről, ahonnan a legnehezebb kihalászni a műanyagtörmeléket. Az eszköz úgy működne, hogy rája alakú hajókat rögzítenek a tengerfenékre, melyek hosszú lapátjaikkal egyszerűen összegyűjtik és kimerik az odasodródó hulladékot a nap és a hullámok energiájának segítségével. A nagyszerű találmány egyik gyenge pontja lehet a kritikusok szerint, hogy a szeméttel együtt az élőlények is belesodródhatnak. Reméljük, már dolgoznak annak megoldásán is, hogy az élőlényeket ne érje károsodás.

 

Mésszel az olaj ellen
Szintén a vizek megtisztítása lebegett a magyarok által alapított Tecdry szeme előtt, akik olyan porkeveréket fejlesztettek ki, mely megköti a víz felszínén lebegő olajszennyeződéseket. Találmányukat, melynek Indiegogo kampánya nemrég ért véget, többek között az inspirálta, hogy az olajszennyeződések eltüntetésére jelenleg használt szerek gyakran sokkal nagyobb kárt okoznak, mint amennyi használnak. Az általuk alkotott, Oil Resist nevű por ezzel szemben 100%-ban természetes összetevőkből áll, az alapja pedig égetett mész – kalcium-oxid (CaO) – emellett különböző növényi származékok alkotják. A szer több, különböző fajta olajat és olajszármazékot képes vízben nem oldható formában megkötni.

A találmány története is érdekes, létét részben a véletlennek köszönheti: miközben egy olyan környezetbarát adalékanyag fejlesztésén dolgoztak, mely vízállóvá teszi a vakolatot, mésszel kísérleteztek. (A meszet egyébkéknt régóta használják az ipar különböző területei többek között savanyúságot szabályozó anyagként, gyulladásgátlóként valamint rovarirtóként). Amikor aztán a keverékből egy kis adag leesett a labor olajos padlójára és felszívta a szennyeződést, rájöttek, hogy a port másra is lehet használni, mint vakolásra.

Szmognyelő lámpa
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről időről időre előkerülnek olyan találmányok, melyek különböző környezeti és társadalmi problémákra kínálnak megoldást. Ezek közé tartozik Horváth Péter algákkal működő lámpaoszlopa is, mely ha megvalósulna, úgy igencsak égető helyzetet orvosolna, a városi légszennyezettséget.

Az élő lámpaoszlop afféle gigantikus növényként elnyelné a széndioxidot és oxigént pumpálna ki. És ez még nem minden: az algák által az oszlopban előállított biomasszát energiaforrásként is lehetne használni a lámpák működéséhez, vagy bioüzemanyagként.

Maga az alapötlet nem új, néhány évvel ezelőtt egy francia biokémikus olyan ökobarát lámpával rukkolt elő, amely szintén algákkal működik. Azonban kültéri megoldásként, az ilyen lámpák tömeges elhelyezésével kimutatható eredményt lehetne elérni a széndioxid szint csökkentésében. A tervek még csak papíron léteznek, de alig várjuk már, hogy élőben is viszontlássuk az eredményt valamelyik nagyváros útjain.


Képek forrása: coroflot.com / alkotó Horváth Péter (A designboom oldalán is megtekinthetőek a koncepció fotói)

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai