Száz éves a hulladékművészet! Csúnyából szép - II. rész

Magazin

írta: Admin
2013/06/02

A Csúnyából szép - I. című cikk folytatásaként öt másik hulladékművésszel és alkotásaikkal ismerkedhetünk meg.

Leo Sewell hihetetlen világa
Múzeumok és műgyűjtők kedvencei azok a remekművek, amelyeket a philadelphiai Leo Sewell alkot - kizárólag olyan hulladékból, amelyeket szülővárosában talál. Miután egy hulladéklerakó mellett nőtt fel, gyerekként előszeretettel játszott azzal, amit ott lelt. Amikor szétszedte, amit hazahozott, szülei arra biztatták, hogy rakja is össze. Követte tanácsukat – az után is, hogy felnőtt. Mára több mint ötven éves tapasztalatokkal rendelkezik a „hulladékkezelés” terén. Ideje legnagyobb részét Philadelphia utcáin tölti kiselejtezett anyagokat keresgélve, amelyeket a műhelyében gyűjt össze. Jelenleg több mint 100 ezer félét tárol 2500 kategóriában a kukoricaszemektől az aranyozott cápafogakig. Nem számít, milyen furcsának vagy haszontalannak tűnik egy-egy tétel, megtalálja a helyét. Szobrain minden szemétből van, kivéve a szögeket és a csavarokat, amelyek összetartják. Több mint 4000 szemétszobrát tartják számon, köztük életnagyságú állatokat, egy 24 méter hosszú dinoszauruszt, valamint az elképesztő, 40 láb magas Fáklyát. Alkotásai világszerte negyven múzeumban, magán- és közgyűjteményekben láthatók.

 

Hadsereggel a környezetszennyezés ellen
A kínai agyaghadsereg mintájára szemétemberekből álló szemétármádiát (trash people) hozott létre a német Hans-Jürgen Schult, művésznevén HA Schult, akinek ezer darabos installációja bejárta a világot. Felsorakoztatta katonáit egyebek mellett a gizai piramisok tövében és a Kínai Nagy Falon, de parádéztak Brüsszelben, valamint a washingtoni National Geographic Museumban is. Nagyszabású projektjével a környezet védelmére, a szelektív szemétgyűjtésre, a hulladék újrahasznosítására kívánta felhívni az emberiség figyelmét. Attól sem riadt vissza, hogy közvetlenül szólítsa meg a politikusokat: „Mióta mondom, hogy a környezetvédelem a kulcs a szavazókhoz a következő választásokon." Ugyanakkor időnként meglehetősen szkeptikus nyilatkozatokra is képest:  "Az emberiség a szemét korszakát éli. Szemetet termelünk minden mennyiségben és idővel mi magunk is szemétté leszünk. Amit bemutatok, az nem más, mint önmagunk tükörképe." Mindemellett elég jól megél a művészetéből: szemétszobrai manapság 6 ezer eurós darabáron kelnek el. Bevétele javát azonban az igen költséges installációkra költi. Neki sem olcsó a szemét.

Hulladékkorszak a szállodaiparban
Hans-Jürgen Schult készítette el a világ első szemétszállóját is. A hotel tizenkét tonna hulladékból épült, és 2010. június 3-tól 7-ig tartott nyitva Rómában. Megrendelője a Corona sörgyártó cég volt, amely a tengerpartok tönkretételére szerette volna felhívni a figyelmet. A partmentő (Save The Beach) kampánynak az volt a célja, hogy évente legalább egy strandot rekultiváljanak. A szálloda, amely az Angyalvár kertjében épült a Tiberis Vatikánvárossal szemközti oldalán, műanyagzacskókból, sörös dobozokból, eldobott fényképezőgépekből és elhagyott ruhadarabokból állt. Leghíresebb vendége a dán környezetvédő szupermodell, Helena Christensen volt, de sok más kiemelkedő személyiség is letette a voksát az akció mellett a nyitást jóval megelőző foglalásokkal.

Szelek szárnyán
Ian Baron, egy atomerőmű szerelője a kanadai Bowmanville-ben híres vadászgépek életnagyságú modelljeit építette meg különböző típusú szemétből. Azután kezdett a repülőgép-építés gondolatával foglalkozni, hogy meglátogatta a Ford Automotive Museumot Michiganben, ahol látta, mit lehet kihozni a hajlítható fémből. Műszaki tapasztalataira támaszkodva úgy döntött, csak abból dolgozik, amit a ház körül talál. Azt a néhány dolgot, ami mégis hiányzott, a környékről és a szomszédoktól szerezte be. Rendszeres látogatója lett az autóbontóknak, de kemény munkája és kiadásai kilenc hónap alatt megtérültek, amikor is elkészült az 1916-os Sopwith Camel, a brit légierő legendás gépének élethű mása - a merevítők bárszékekből, a szárnyak ajtókból, a borítás pedig kiszolgált medencefalakból. Később összeállította a „Vörös báró”, az első világháború legsikeresebb vadászpilótája Fokker DR1-esét, majd az 1944-es Messerschmitt 109-G-t és a népszerű Spitfire-t.  Az autodidakta művész saját tevékenysége egyedülállóságát és értékét abban látja, hogy szinte semmiért sem fizet. A legnagyobb költséget az oxigén-acetilénhegesztés, valamint a festék és az alumínium szegecsek megvásárlása jelenti számára. A fotók itt tekinthetőek meg.

Csúnyából szép
Anamorfózison, azaz művészi átalakuláson, átlényegülésen megy át a hulladék Bernard Pras keze alatt, aki újrahasznosított anyagokból készít térbeli festményeket. Az 1952-ben, Délnyugat-Franciaországban született művész egy jó darabig festéssel múlatta az idejét, majd később a szobrászatba is belekóstolt, aztán 1994-ben úgy döntött, hogy valamilyen formában megpróbálja ötvözni és meghinteni némi fényképészettel ezt a két művészeti ágat. Alkotásait sokáig nézegethetjük, mire teljes valójában felfedezzük, mi minden szerepel rajtuk. Korunk egyik legeredetibb, legizgalmasabb képzőművészének tartják.


Képek forrása:

Bernard Pras hivatalos weboldala
HA Schult hivatalos weboldala, fotó linkje
Leo Sewell hivatalos weboldala

 

forrás: bdk.blog.hu, resourceart.blogspot.hu, nlcafe.hu, arkonbokron.hu, webecoist.momtastic.com, odditycentral.com, morethangreen.es, manzardcafe.blog.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Nick Gentry a "floppyművész"

A környezettudatosan gondolkodó művész  filmkockák, floppy lemezek és röntgenfelvételek felhasználásával készíti portréit.

Hídból múzeum?

A San Francisco-ban található Old Bay Bridge híd egy részét újrahasznosítják.

Az újrahasznosítás művészete

Jerry Kott dizájnművész összeköti a kellemeset a hasznossal: hulladékból készít zseniálisan kreatív használati és ...

A rovat legolvasottabbjai