Száz éves a hulladékművészet! Csúnyából szép - I. rész

Magazin

írta: Admin
2013/06/01

Száz éve annak, hogy Marcel Duchamp francia művész posztamensre állított egy biciklikereket. A használati vagy éppen elhasznált tárgyakból újat alkotó művészek kezdetben a megszokás, a művészet akadémikus felfogása ellen lázadtak, az utóbbi évtizedekben azonban a környezetvédelem is fontos üzenetükké vált.

Talált tárgyak
A francia nyelvből származó „talált tárgy”, mint művészeti irányzat igazából Pablo Picassotól indult, aki először használta az ötletet 1912-ben Csendélet székkel című munkájában. A használati tárgyak, különféle késztermékek átlényegítését sokan ma sem tekintik  művészetnek, a szemétből készült kollázsok azonban egyre elfogadottabbak a világon - úgyis, mint esztétikai igényű alkotások és úgy is, mint az őrült szemetelés elleni tiltakozás kifejezőeszközei.

Marcel Duchamp-ról úgy gondolják, hogy tökéletesítette Picasso koncepcióját, amikor „ready-made”-eket, késztárgyakat alkotott oly módon, hogy a teljesen hétköznapi tárgyakat kiemelte eredeti környezetükből és funkciójukból. Leghíresebb alkotása az 1917-es Kút (vagy Forrás), amelyhez szabványos vizeldét használt. További ilyen alkotásokat készített fésűből, spárgából, fogasból, dugóhúzóból, biztosítótűből, palackmosó keféből – nem kis felháborodást keltve a közönségben.

Sokáig éljen a resztli!
"We use the best, we use the rest!" (A legjobbat használjuk: a maradékot!) Az ironikus jelmondatot a hetvenes évek punkmozgalma fogalmazta meg, amely a tömegkultúrába emelte, sőt, divattá tette a kidobott holmik hasznosítását. A világon és idehaza is számos alkotó és csoport dolgozik a resztliből: takaróponyvából táskák, összepréselt üdítős kupakokból övek, italdobozokból kiegészítők, legókockákból ékszerek, gumibelsőből papucsok, övek, táskák, használt gyerekruhából átszabott, új holmik készülnek. Hazai márkák alapoznak erre, mint például a Balkantango, a Sorry, a RedAster, a RecycleMe, a Retextil, a Design Natural Selection. Áruik feltűntek a butikokban és a budapesti WAMP művészeti piacokon is. Effajta holmikat korántsem művészi céllal, inkább a megélhetés kényszeréből készítenek Afrika, Latin- és Dél-Amerika számos országában, s az árukra főként internetes terjesztőláncok épültek Európában.

Üzenet a hegyről
Világszerte számos művész, illetve lelkes környezetvédő az emberi felelőtlenségre szeretne figyelmet irányítani a nem mindennapi műtárgyakkal. Ki gondolná például, de odáig jutottunk, hogy még a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet is elborítja a szemét. Legalábbis erre utal, hogy tavaly nagyszabású kiállítást mutattak be az onnan lehozott hulladékból készült műalkotásokból.
Nepáli művészek egy csoportja régi kötelek, kiselejtezett oxigénpalackok, törött sátrak, sörös dobozok, üvegek és egy helikopter maradványainak felhasználásával készítette el a 75 műtárgyat, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a Csomolungma lejtőit csúfító szemétre. A Mount Everest részleges megtisztításához egyébként összesen 65 hordárra, 75 jakra és két tavaszi expedícióra volt szükség.
Az alkotások egyikéhez annak a helikopternek a maradványait használták fel, amely 1974-ben zuhant le, amikor élelmet szállított néhány olasz mászónak. A jármű darabjai Ganésa hindu isten szobraként születtek újjá. A kiállított tárgyakat 12 és 150 ezer font (4200 és 52 millió forint) közötti áron kínálták eladásra, és sok közülük el is kelt.
"Az Everesten található szemét híre egyre inkább besározza hazánk imázsát" – mondta a hegycsúcs meghódítóit tömörítő Everest Summiteers Association elnöke, hozzátéve, hogy egy közelmúltban felvetett javaslat szerint a szemetelésen kapott ostromlókat öt évre el kellene tiltani a mászástól.

Híres tárgyak hulladékból
A világ tíz leghíresebb hulladékból készült alkotása között tartják számon a thaiföldi Sisaket tartományban található  Wat Pa Maha Chedi Kaew templomot, amely több mint egymillió sörösüvegből épült. A szerzetesek két legyet ütöttek egy csapásra: megtisztították a környezetet, a hulladékból pedig olyasmit hoztak létre, amely többszörösen is a hasznukra válik. Az épület ugyanis érthető módon vonzza a turistákat, mint méheket a nektár.

Fél évig bírta a strapát
Shigeru Ban japán építész a dél-franciaországi Gardon-folyó felett épített hidat elsősorban kartonpapír újrahasznosításával. Az ismert környezetvédő be akarta bizonyítani, hogy az általános vélekedéssel szemben a papír erős és tartós. Bár az átkelő törékenynek tűnt, húsz embert is elbírt egyszerre. Hat hónapos működésének az esős évszak vetett véget. A képen a designer egyik alkotása látható, ugyancsak kartonos megoldásokkal.

Akiket a szemét tett híressé
Az Egyesült Államokbeli Centraliaban élő Richard Tracy húsz éve készít látványos szobrokat szemétből. Tisztán tartja a környéket, ugyanis mindent felszed a földről. Az eldobott tárgyak megihletik, egyre bővülő szabadtéri művészeti galériája pedig évente több ezer látogatót vonz. Szomszédjai még sincsenek elragadtatva sikerétől, inkább habókosnak tartják a gyűjtőt.

A cikk folytatása ide kattintva is elolvasható.


Képek forrása:

Marcel Duchamp alkotása: FlickrEneas De Troya
Marcel Duchamp alkotása: Wikipediaart@aditi
Wat Pa Maha Chedi Kaew templom: Wikipedia / Mark Fischer
Takatori katolikus templom: Wikipedia / Bujdosó Attila

 

forrás: bdk.blog.hu, resourceart.blogspot.hu, nlcafe.hu, arkonbokron.hu, webecoist.momtastic.com, odditycentral.com, morethangreen.es, manzardcafe.blog.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Nick Gentry a "floppyművész"

A környezettudatosan gondolkodó művész  filmkockák, floppy lemezek és röntgenfelvételek felhasználásával készíti portréit.

Hídból múzeum?

A San Francisco-ban található Old Bay Bridge híd egy részét újrahasznosítják.

Az újrahasznosítás művészete

Jerry Kott dizájnművész összeköti a kellemeset a hasznossal: hulladékból készít zseniálisan kreatív használati és ...

A rovat legolvasottabbjai